Kerek erdõ sûrûjében járt a Halál
Ködbe burkolt fák között hagyta a nyomát
Hólepte tisztáson hallom lépteit
Megsárgult avarban érzem a szagát
Gyenge lelkek menetelnek a remény után
Félelem burjánzik a lábuk nyomán
Rettegés terjed az ijedt testekben
Hamarosan átölel az erdõ szelleme
Az erdõ szelleme
Az erdõ szelleme
Félelem terjed a lelkekben
Fájdalom áramlik a szĂvekben
Magányos erdõben eljön a Halál
Nem marad más hátra csak a magány
Vér nem folyik többé az ereimben
RemĂ©ny nem táplálja többĂ© a szĂvem
Elvesztem teljesen a magány erdeiben
Nem talál megnyugvást többé a lelkem
Az erdõ az örök bölcsesség
Az erdõ az örök talány
A szellem a hĂşs felett uralkodik
A lélek a szellem örökös társa
Fájdalom terjed az ereimben
Félelelm vánszorog a lelkemben
Végre mindörökké eljön a Halál
Megnyugvást oz a torz lelkeknek
Pihenést az öreg testeknek
Fény áramoljon az elmémben!
Bátorság áramoljon a szĂvemben!
Hit táplálja a lelkemet!
Meg kell halnod érte minden éjszakán
Végre mindörökké eljön a Halál
Minden éjszakán, eljön a Halál, eljön a Halál